Minden, ami cserépkályha

Korszerű cserépkályha

A cserépkályhák fejlesztése során elsősorban azt a problémát kellett megoldani, hogy a tűz és a forró füstgázok ne érintkezzenek közvetlenül az épített szerkezetekkel, amelyek érzékenyen reagálnak a hőtágulásra, és hamar elhasználódnak.

A megoldást az jelentette, hogy hőtágulásra kevésbé érzékeny anyagokból (acéllemezből, öntöttvasból, tűzálló betonból stb.) a cserépkályhában elhelyezhető tűztérbetéteket készítettek. Mivel a tűz és a forró füstgázok a tűztérbetéten belül vannak, közvetlen érintkezésük megszűnik az épített szerkezetekkel.

A tűztérbetétek alkalmazása további előnyökkel járt:

• a hagyományos építésű cserépkályhákhoz képest az új megoldás ugyanakkora teljesítményű, de kisebb és könnyebb cserépkályhák építését teszi lehetővé;
• a cserépkályhák építése ezzel a megoldással lényegesen egyszerűbbé vált, mert a füstgázok az épített szerkezetektől független, zárt térben haladnak;
• mivel a füstjáratok kialakítása független a cserépkályha épített szerkezeteitől, az ilyen cserépkályhák kötetlenebb formájúak is lehetnek;
• a fűtőbetétes cserépkályhák lényegében a felmelegedett épített csempefal sugárzó hatásán kívül a fűtőbetét és az épített fal közötti levegő felmelegítésével légfűtéssel, vagyis konvekciós hőleadással is működnek.

A korszerű cserépkályháknak számos változata készíthető. Fokozatosan elterjedő előre gyártott változatuk. Ha a cserépkályhát hagyományosan falazzák a fűtőbetét körül, akkor is számos formai változat képzelhető el. A formai változatosság így is szembetűnő, holott a bemutatott cserépkályhák talpazata és teste azonos térfogatú, csak a felső lezárásuk különböző. Vannak olyan próbálkozások is, hogy a cserépkályha egyes elemeit előre gyártják, és a helyszínen összeépítik. Ilyenkor elsősorban a csempék (cserép) különböző változatai adnak lehetőséget az egyedi kialakításra.